Amikor a hozzánemértés elszántsággal párosul, az veszélyes. Torz személyiséget, frusztrált lelkületet jelez. Az ilyen embert tanácsos messzire elkerülni. Azonban amikor ez egy hatóság, közhivatal felől érkező, akkor a helyzet bonyolultabb, mert ezeket nem lehet elkerülni.

Az oktatási kormányzat közzétett egy úgynevezett intézkedési tervet, az előttünk álló tanév bevezetésére és munkarendjére vonatkozóan. Aki ezt írta, nem csupán eltökéltségbe és önteltségbe csomagolta a dilettantizmusát, de alighanem még nem is látott iskolát közvetlen közelről, fogalmam sincs, hogyan zajlik ott az élet.

A szerző a bevezetőben közli, hogy Magyarország járványügyi szempontból biztonságos hely. Ennek az írásnak nem célja, hogy ezt a kérdést körbejárja, visszafogottan annyit azért ki lehet jelenteni, hogy a biztonságos hely fogalma viszonylagos.

Nézzük akkor magát a tervet. A tanév nagytakarítással kezdődik. Ezzel nincs semmi baj, nyári szünet volt, egy iskolában ez a normális ügymenet része. Most nyilván alaposabban kell takarítani, hiszen fel kell készülni a járvány második hullámára. Ennek a felkészülésnek két pillére van: az operatív törzs és az intézményvezető, akit egy iskolában többnyire igazgatónak szólítanak. Az operatív törzsről az átlagos médiafogyasztó annyit tud, hogy két katona között áll egy nyunyóka. Ha ők fogják biztosítani a takarításhoz és az egészségügyi biztonsághoz szükséges összes eszközt, akkor végünk van. A másik pillér az igazgató, aki a szöveg szerint a takarítást felügyeli. Ez ügyes húzás, csak az a bökkenő, hogy az igazgatónak nem ez a dolga. Nem Is biztos, hogy ért hozzá.

Az, hogy az intézményt csak egészséges tanulók és dolgozok látogassák, rendben van; ez eddig is így volt. Ehhez képest, hogyan kell értelmezni a tünetmentes tanulót és dolgozót? Ő egészséges csak nem látszik rajta? Vagy beteg és az nem látszik rajta?

De van tovább is. Szerző javasolja, hogy az iskola tájékoztassa a szülőket arról, hogy gyermekük beteg, továbbá felszólítja a szülőket arra, hogy amennyiben a gyermek beteg, akkor gondoskodjanak annak gyógykezeléséről. Végre! Mindenki erre várt: ha nincs ez a pompás kormány, az iskola nyilván erőszakkal az intézményben tartja gyereket, a szülőnek meg eszébe sem jut orvoshoz vinni! Hogy jön egy senkiházi minisztériumi fajankó ahhoz, hogy ilyen otrombaságokat írjon le?

Az iskolában el kell kerülni a csoportosulásokat, az osztályok keveredését. A közösségi terekben be kell tartani a másfél méteres távolságot. Aki ezt írta, az nemcsak hogy iskolát, gyereket se látott még soha. Az otthoni tanulást a gyerekek többsége nem azért bírálta, mert annyira hiányoztak nekik az osztálytermek  vagy a tanárok( na jó egy kicsit talán azért mégis ), hanem mert egymás társaságára vágytak! De semmi baj, mert a terv szerint majd a csengetési rend megfelelő átalakításával ez a probléma is elhárul. Tehát a tanítási nap során négy,  öt vagy még több eltérő időpontban fog megszólalni a csengő, indul be a folyosói élet, miközben a többiek még tanulnak hogy dolgozatot írnak.

Nem feledkezik meg a gondos szerző az osztálytermek rendjéről sem. Javaslata szerint előnyben kell részesíteni a nagy osztálytermeket - ez nyilvánvalóan egy átlagos magyar iskolában könnyen megvalósítható. Ha mégsem, - és ne felejtsük el: ez egy komoly kormányzati dokumentum - az oktatáshoz nem szükséges bútorokat ki kell vinni a termekből. Mert hiszen a tantermek általában fölösleges bútorokkal - kanapék, zongora, rácsos ágy - vannak telezsúfolva. Így aztán semmi akadálya a tanulók szellős elhelyezésének. Hogy eközben az adott osztály tanulóinak kevésbé szellős másik fele hol tartózkodik, az rejtély marad.

Két tanítási óra között ( na persze a csengetési rend felforgatásával ) az összes terem összes padját, összes kilincset, összes tábláját fertőtleníteni kell. Gondolom, ezt a takarítónők fogják végezni, akik már nyilván sorba állnak, hogy ezt a vonzó munkakör betölthessék. Az ellenőrzés pedig vélhetőleg továbbra is az igazgató dolga lesz.

Ennyi komoly tanulás után Ideje elmenni egy kicsit mozogni. Irány a tornaterem, ahol majd a szoros testi kontaktust feltétlenül elkerülve,  esetleg állandó edzőpartner kijelölésével biztosítható lesz a fertőzésmentes testnevelés.  Bár az órák jelentősen le fognak rövidülni, hiszen az öltözőben el kell kerülni a csoportosulást, ott tehát jelentős sorban állás várható - természetesen a megfelelő távolság szigorú betartása mellett. Eközben a tesitanár mindegyik labdát, svédszekrényt, zsámolyt, az összes bordásfalat és kötelet, matracot gondosan lefertőtleníti. 

Kettőt sem pillantunk, máris itt van a szalagavató bál, ahol a végzős diákok illő távolságtartással, maszkban fognak keringőzni.

De van még lejjebb. Az iskolában a tanulókat meg kell tanítani a helyes kézmosásra, orrfúvásra és köhögésre. A dokumentum nem részletezi, hogy ez kinek lesz a feladata. Annyi azért kiolvasható, hogy a szülő ezt valószínűleg elmulasztotta, és így persze az sincs kizárva, hogy a gyerekek, ideértve a középiskolásokat is, még nem szobatiszták.  Kerülendő továbbá a tányérok, evőeszközök, poharak tapogatása az ebédlőben. Itt hiányolom a megfelelő szankció kiszabását: mi történjék a szabályok megszegőivel? Mindehhez képest az, hogy a klímát úgy kell üzemeltetni, hogy közben azért az ablakokat is szélesre tárjuk, így pazarolva az energiát és szennyezve a környezetet, már igazán semmiség.

A zárógondolat keretes szerkezetet ad az írásnak, amely azzal a vitatható állítással indított, hogy Magyarország biztonságos hely. Most alig burkolt fenyegetéssel fordul az pedagógusokhoz, hogy eszünkbe ne jusson önállóan, felelős emberként viselkedni. Ezt a szakaszt szó szerint ide másolom:

„Nyomatékosan kérjük az intézményeket, hogy hiteles forrásokból tájékozódjanak, és ennek fontosságára hívják fel az iskola közösségéhez tartozók figyelmét. Az oktatással kapcsolatos híreket a www.kormany.hu és a www.oktatas.hu felületein kell követni.”

 Aki ezek után úgy gondolja hogy ennek az intézkedési tervnek a kidolgozói hiteles forrásnak számítanak oktatásügyi, pedagógiai, iskolavezetési kérdésekben, az téved.

Aki pedig alig két héttel a tanév megkezdése előtt ilyen dilettáns, szakmaiatlan, senkivel nem egyeztetett látszatintézkedési zagyvaságot rendelt el, az szégyellje magát!