Ha egy majmot leültetünk egy írógép elé és korlátlan időt bocsájtunk a rendelkezésére, akkor matematikailag nem kizárható annak esélye, hogy a billentyűzet véletlenszerű nyomkodása során egyszer csak pontosan a Hamletet fogja leírni. Szó nincs arról, hogy ezt akarná leírni, pláne megalkotni - egyszerűen csak így sikeredik. De attól, hogy ezt egy majom írta le, a Hamlet nem lesz kevésbé remekmű!

Orbán Viktorral sincs ez másként. Csapkod ide-oda, beszél keresztbe-kasul - és véletlenül akár kicsúszhat a száján valami értelmes is. Szó nincs arról, hogy ilyesmit akarna mondani, pláne tenni - egyszerűen csak így sikeredik. És akkor akár el is szabad rajta töprenkedni.

Nem hozakodom elő a migráns-üggyel, mert akit lehetett, már magamra haragítottam azzal, hogy különvéleményem mert lenni. Ez van, így alakult. De itt van például az iskolaközpontok ötlete. Arról van szó - legalábbis ezt kommunikálják -, hogy az általános iskolák felső tagozatain a 8 és 6 osztályos középiskolák elszívó hatása miatt sok helyen egész osztályok néptelenednek el, és praktikusan ezeket egy-egy nagyobb iskolaközpontba lehetne szervezni. Ez nem az ördögtől való gondolat. Több helyen létezik Európában ( Franciaországban, Görögországban, Olaszországban  biztosan ), nem beszélve az amerikai közép-nyugatról, ahol a szétszórt településeken, farmgazdaságokban élők másképp nem is tudnák iskolába járatni a gyerekeiket.

Csakhogy van némi különbség. Ezekben az országokban roppant erős az önkormányzatiság, éspedig nem a központi kormányzat ellen folytatott harc okán, hanem az államigazgatás okosan működtetett rendszere miatt. A francia départment-ok és region-ok körültekintően és minden érintettel egyeztetett módon szervezik az iskolába járást, a pedagógusok foglalkoztatását, a munkabéreket; Görögországban minden gyereket csaknem hazáig szállítanak az iskolabuszok, Szicíliában lépcsőzetesen kezdődik a tanítás, hogy minden diák be tudjon érni az iskolába.

Na ez az, ami a magyar kormánytól idegen. Nincs bennük semmi törekvés arra, hogy a közös gondokat közösen oldjuk meg. Csak a dölyf, a fennhéjazás, az álszent hatalomvágy. És minden ötletük lopott! Ami nem is csoda, hiszen közvetlenül az iskolapadból léptek át a politikába. Olyan ez, mint egy evolúciós ugrás. Aki ügyesen mutálódik, túléli a változást. Némelyik főemlősnek ez sikerült is. A többiek maximum random gombokat nyomogatnak egy írógépen..