A szavak ereje
2015. április 20. írta: waddy

A szavak ereje

Kezdetben volt a szó. Ha ezt a mondatot komolyan vesszük, akkor minden a szóból ered. Ahogy Douglas Adams-től tudjuk: az élet, a világmindenség meg minden. És miután valószínűleg több univerzum létezik, nyilván mindegyik más-más szóból jött létre.

Kezdetben volt az energia. Ha ezt a mondatot komolyan vesszük, akkor minden az energiából ered. Az anyag, az élet meg minden.

Minden ember egy univerzum. Ahogy a Talmudban áll: aki egy életet megment, egy egész világot ment meg. Hiszen mindannyian a saját világunkban élünk, annak határain belül utazzuk végig az életünket, és időről-időre féreglyukakra bukkanunk, ahol átkandikálhatunk a szomszédos világegyetembe. A másik ember univerzumába.

Ami ilyenkor történik nem más, mint a kommunikáció. Meg akarjuk mutatni annak az alien-nek, hogy kik vagyunk mi. És várjuk, hogy ő is bemutatkozzon nekünk. És örülünk, ha megértjük a nyelvét, a gesztusait, a szokásait - össze tudunk kapcsolódni és végre már nem vagyunk egyedül-

De vajon tényleg értjük-e őt? Szavaink, melyek a mi világunkban olyan otthonosan csengenek, melyek ismerős fogalmakat írnak le ismerős módon, melyek kipárnázzák hétköznapjainkat - nem hangzanak-e csupán furcsa zajnak újdonsült ismerősünk fülében?

Sokszor ér meglepetés, amikor azon kapom magam, hogy egy velem egyívású, egy-gondolkodású ismerősöm olyan kijelentést tesz, ami a kapcsolatunk természetétől teljesen elüt. De még meglepőbb ennek a fordítottja: amikor olyan ismerősöm mond ki egy számomra is hiteles, érvényes mondatot, akit eddig kerülni igyekeztem.

Ilyenkor rendszerint hosszas és körülményes értelmező dialógus veszi kezdetét, amelynek során kölcsönösen biztosítjuk egymást, hogy nem úgy értettük, egymással vetekedve keressük a kontextust, amibe belehelyezve végre eredeti szándékunknak megfelelő jelentést kapnak szavaink. Szánalmas igyekezetünkben észre sem vesszük, hogy egyre távolabb kerülünk a megértés esélyétől.

Ha tényleg a szó és az energia volt kezdetben, akkor ezen nincs mit csodálkozni. A szó szétárad az univerzumban és annak tágulásával együtt fogy az ereje.

Ha azonban sikerül a gravitációs hatást felerősíteni, talán megállítható ez a folyamat. Ha közelebb tudunk húzódni egymáshoz, és szavainkat gondolatokkal vesszük körül, még létrejöhet egy egyensúlyi állapot.

De ehhez sok erő kell. Legyen hát velünk a szavak ereje.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://paradigmauj.blog.hu/api/trackback/id/tr707382240

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása