Ahhoz nem fér kétség,  hogy a magyar kormány megint gyalázatot művelt az országgyűlésben. Most annyival tisztább a helyzet, hogy egyértelművé tették: aki másmilyen, az bűnöző. Jól van ez így. Semmi mellébeszélés, semmi szégyenkezés: egy igazi tökös gyerek nem habozik, ha meg kell alázni vagy pofán kell verni valakit.

Ami igazán bántó, az a tudatlanság, a tájékozatlanság, az értelmes gondolkodásra való törekvés teljes hiánya. Mert lehet valakinek fenntartása egyes emberekkel vagy csoportokkal szemben. A törvényhozó hatalom birtokában akár még jogszabályt is lehet alkotni szélsőséges, emberiségellenes, veszélyes nézetekkel, illetőleg az azokat képviselő emberekkel szemben. Nem árt azonban utána olvasni a dolgoknak, és nem csupán a vezér napiparancsait tanulmányozni. Mert akkor rá lehetne jönni, hogy az LMBTQI betűszó első két betűje, a leszbikus és a meleg valóban a homoszexualitásra utal, viszont a B a biszexualitás jele, ami egyértelműen nem csak és nem is elsődlegesen a saját nemhez való vonzódást jelent. A T betű a transzneműek rövidítése, akik a szexuális orientációtól függetlenül szeretnék megélni a választott nemhez való tartozásukat. Szerencsém van ismerni egy férfi testben élő transznemű embert, aki heteroszexuális kapcsolatban él női testben élő barátnőjével. Aki queerként azonosítja magát, esetleg csupán eltérő viselkedésével hívja fel magára a figyelmet, aki interszexuális, az genetikailag kódolt adottság foglya. Ha pedig valaki nemet vált, attól fogva újszerű, de heteroszexuális életet kíván élni.

Ha most léptékek váltunk, a kép még összetettebb és árnyaltabb. Mármint azok számára, a akik szerint férfinek lenni többet jelent mint pusztán jól bebaszni a meccs után, lóhátról hátrafelé nyilazni, nagyot verekedni a kocsma mögött, vagy elkábított állatokra lesből lövöldözni. Illetve nőnek lenni talán még annál is többet jelent, mint fürdőruhában termékeket reklámozni, szőke nagymellűként ügyfélszolgálatokon mosolyogni vagy éppen teleszülni a Kárpát-medencét. És nemcsak azért, mert ez az áporodott, feudális, korlátolt szemlélet egyszerre nevetséges és felháborító. Hanem és elsősorban azért, mert életidegen és életellenes. Vannak ugyanis férfiak, akik más férfiakkal verekednek a szőnyegen, mert történetesen birkózók vagy cselgáncsozók; vannak, akik balett-táncosok, esetleg sírásra hajlamosak; vannak konfliktuskerülők, akik inkább kitérnek az ökölpárbaj elől, semmint hogy laposra verjék embertársukat vagy kockáztassák, hogy őket verik laposra. És természetesen vannak kemény fizikai munkát végző, vállalkozó, vállalatvezető, kamionsofőr, keményszívű nők -  még súlyemelő és ökölvívó is akad köztük.

Azt már végképp naivitás lenne elvárni ezektől a gőgös, ostoba emberektől, hogy az önreflexió erényét gyakorolják. Pedig ha magukba néznének, belátnák, hogy „férfi”-ként nem csak a kockahas, a cserzett arcbőr hiányzik belőlük, hanem olyan „férfi” erények is, mint a lovagiasság, a veszélyek vállalása és a gyöngék oltalmazása. „Nő”-társaiknak nem mindegyike modellalkat, nem néz esténként romantikus vígjátékot és nem őrzi otthon a családi tűzhelyet. Tekintsünk el most attól, hogy még hány gombnyomogató idióta fog világ csúfjára pucéran lemászni különböző ereszcsatornákon. Ráadásul, ha ennek az aljas, ostoba és gonosz társaságnak csakugyan kétharmada van Magyarországon, akkor az LMBTQI csoportban számon tartott  - és ki tudja még mennyi számon nem tartott - ember kétharmada szintén a FIDESZ-KDNP soraiból kerül ki.

Felteszem, hogy közöttük is akad szép számmal hívő ember. Legalább ők most elgondolkodhatnának azon, hogy milyen sors vár a gonoszokra. Ők bizony pokolra fognak jutni. És ha valahol, ott aztán igazán meleg lesz.