A humor veszélyes üzem. Sokszor téveszt célt vagy üt vissza bumerángként. Félreértéseink egyik oka a humorhoz való eltérő viszonyunk. Ha idézőjelben mondunk valamit és beszélgetőtársunk szó szerint veszi, máris kész a baj. Mert ha kommunikálunk, legyen minden szó a helyén, s kísérje adekvát gesztus és mimika. Ugyebár.
A humor akkor jelenik meg, amikor a tökéletesség varrása felfeslik, . Ezért a próféták, diktátorok, mítoszteremtők nem szeretik, hiszen azt jelzi, hogy valami nem stimmel. Valaki, valahol megbotlott.
És ez a lényeg. A hiba, a tévedés lehetősége, ami emberivé - tehát esendővé teszi életünket. Egy nyelvbotlás, egy fura grimasz, egy karikatúra, egy szójáték - mind mosolyt fakaszt. Az aztán már ízlés dolga, ki min nevet. A hiba, a tévedés javítható. Tanulni lehet belőle, önismeretet fejleszt. A kacska láb vagy a sötét bőr adottság. Ezért nem az a vicc, ha más kajla fülén, púpos hátán, raccsoló beszédén nevetünk. hanem ha a saját gyarlóságainkat figurázzuk ki.
Mert nevetni jó dolog. Mondják, a kisbaba nem azért nevet, mert örül, hanem azért örül, mert a mosoly, a nevetés kellemes érzéssel jár.
Igazából persze azok csinálják jól, akik nem tréfálkoznak. Az élet komoly dolog; nem illik elviccelni. Egy virtigli politikus, üzletember, vezető nem hülyéskedhet. Ő komoly ember, küldetése van. Hogy venné ki magát, ha egy ihletett pillanatban egyszer csak valami könnyed, önirónikus megjegyzést tenne?
Ki tudja? Talán elnevetnénk magunkat..