Álsághelyzet
2020. március 17. írta: waddy

Álsághelyzet

Abban, hogy Kovács Zoltán szóvivő letolta a sajtótájékoztatón megjelent újságírókat, benne van a jelenlegi magyar kormány felfogása a nyilvánosságról, az állampolgárok tájékoztatásáról és általában a demokráciáról. Ez az a pökhendi, a tekintélytiszteletet zsigerileg elváró magatartás, aminek minden szavából az sugárzik, hogy aki tisztességes magyar ember, az feltétel nélkül bízik bennük. Hiszen ők tudják az igazságot, ők ott állnak a vártán, éjt nappallá téve dolgoznak; nekünk az a dolgunk, hogy befogjuk a szánkat, engedelmeskedjünk az utasításoknak és higgyünk szeretett vezérünk megváltó gondolkodásában.

Válsághelyzet van, és ilyenkor természetesen határozott, akár drasztikus intézkedéseket is kell hozni. Ezeket azonban célszerű szakmai és nem hatalmi alapon megtenni. Ha az Orvosi Kamara ajánlásait semmibe veszik, ha a sajtóban megjelenő beszámolókra fittyet hánynak, azzal a hatékony védekezés esélyeit rontják.

Amikor a tisztifőorvos világos konkrét kérdésekre maszatoló, semmitmondó válaszokkal reagál, amikor közli, hogy a magyar egészségügy felkészült, lélegeztetőgépből rengeteg áll rendelkezésre, egyre több tesztet végeznek el, és közben metakommunikációjával azt jelzi, hogy vagy fogalma sincs a valós helyzetről, vagy nem meri kimondani az igazságot, ő is a hatékony védekezés esélyeit rontja.

Mert válsághelyzet van. Tudomásul kéne venni és nyíltan ki kéne mondani, hogy a magyar egészségügy nemhogy egy heveny módon fellépő járványban megbetegedetteket nem tud ellátni, de évtizedek óta orvoshiánnyal, ápolószemélyzet-hiánnyal gyógyszerhiánnyal, ágyhiánnyal küszködik. Elképesztő higiéniás körülmények között. Ma Magyarországon nem attól kell rettegni, hogy az ember elkapja a vírust, hanem attól, hogy a magyar egészségügy kezébe kerül.

Válsághelyzet van, mert nem vagyunk felkészülve arra, hogy kénytelenek leszünk elhagyni életünk komfortos kereteit. Megrohamozzuk az üzleteket, felvásárlunk mindent, de továbbra is tömegközlekedéssel járunk, a csemegepultos kesztyű nélkül méri ki a sonkát, nem lehet kapni se maszkot se kézfertőtlenítő.

Magunkra vagyunk utalva. A miniszterelnök azzal kérkedik, hogy hány akciócsoportot állított fel, meg hogy már 1500 tesztet elvégeztek, ahelyett hogy napi több ezret végeznének el. Az operatív törzs makacsul megtagadja, hogy közölje: megyénként hány megbetegedést észleltek, ezek milyen súlyosak, milyen életkorú emberek betegedtek meg, és álságos módon holmi személyiségi jogokkal próbálja bornírtsárgát leplezni.

És még nincs is igazán válsághelyzet. Mit fognak ugyanezek az emberek mondani, amikor nagyságrendekkel megnő a vírus által érintett honfitársaink száma? Hogy minden a legnagyobb rendben van? Hogy bízzatok bennünk emberek, mi ott állunk minden kilométerkőnél? Hogy a magyar egészségügy első a világon?

Mint mindig, most is jó lenne igazat mondani. Nyilván kellemes dolog cukorkával tömni be a pofánkat. De ilyen nehéz időkben különösen veszélyes, ha szánk szélén édes nyál csordul.

A bejegyzés trackback címe:

https://paradigmauj.blog.hu/api/trackback/id/tr9515531586

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lorrh 2020.03.17. 21:16:58

"Mit fognak ugyanezek az emberek mondani, amikor nagyságrendekkel megnő a vírus által érintett honfitársaink száma? "
Nem nő meg. A számokat ők írják. Annyi lesz a szám, amit akarnak. Ne legyél már naiv.
Évtizedek óta ez a leggátlástalanabbul hazudozó cinikus rendszer.

Hungryhorse 2020.03.19. 10:34:21

Csak gusztustalan fos vagytok.
Újságíróstól.