Nagy kérdés hogy mi veri ki a biztosítékot ma Magyarországon. Az, amit látunk, helyesebben, amit láttatni akarnak velünk, vagy pedig az, ami csakugyan botrányos.
Sajnos az közelműlt néhány jelensége azt mutatja, hogy az előbbi a gyakoribb.
Vegyük a két legfrissebb esetet. VV Aurelio két év három hónap börtönbüntetést kapott emberrablásért. A szerencsétlen hülye elaludt egy kocsmában, ellopták tőle 200000 Ft-ot, majd ő ahelyett, hogy a magyar rendőrség szolgálatait vette volna igénybe, inkább elintézte a dolgot a támadójával. Lekövette az illetőt, begyömöszölte a kocsiba és aláíratott vele egy papírt, hogy az ellopott összeget húszezres részleteiben 10 hét alatt visszafizeti neki. Az ily módon sértetté előlépett tolvaj viszont elment a rendőrségre és feljelentette a károsultból immáron támadóval előlépett reality celebet, akit aztán annak rendje és módja szerint elmeszelt a bíróság.
Micsoda képmutatás! Az a magyar rendőrség, amely nem hogy 200000 Ft-ért, de még egy lakásbetörésért, utcai garázdálkodását sem kezd nyomozást, az utcai videókamerán látható felvételt nem mutat meg a sértetteknek és nem veszi figyelembe a vizsgálat során, ez a rendőrség most lecsapott a bűnözőre. Az egykori villalakó talán a fenti gondolatmenet alapján, vagy egyszerű megérzés folytán úgy döntött, saját maga intézkedik ellopott pénzének visszaszerzéséről. És mit tett? Nem írt zsaroló levelet, nem rántott fegyvert, nem kezdett bicskáznii a kocsma mögött, hanem megkereste a támadóját, és egyfajta sajátos jogi módszert alkalmazva, rendezte az ügyet. Nem sérült meg senki, igazság tétetett, bár kétségtelenül nem példaértékű módon. A magyar bíróság azonban rájött, hogy van erre egy kiváló BTK paragrafus, és bátran alkalmazta azt. Így aztán most Aurelio bekerül a nehézfiúk közé, és örülhet, ha ép seggel szabadul.
Mindenki megnyugodhat, biztosíték kicsapva - csak éppen a valódi kérdések nem kerültek elő. Hol marad az állam felelőssége? A mi adónkból fenntartott magyar rendőrség miért nem szolgál és miért nem véd? Hogy van az, hogy az úgynevezett független magyar bíróság az összes maffiózót, oligarchát, fehérgalléros bűnözőt futni hagyja, de egy önbíráskodó hülyére a törvény teljes erejével lesújt?
Csak hogy világos legyen: nem támogatom az önbíráskodás, de érdemes mértéket szabni: ugyanis nagyon nem mindegy, hogy valaki fegyverrel vesz elégtételt magának, mint ahogy az Egyesült Államok számos államában dívik, vagy visszaszerzi a tőle elrabolt pénzt, méghozzá igen kreatív, és humánus módon.
A másik ügy, ami borzolja a kedélyeket, Iron Channel úgynevezett pedofil botránya. A vád: hatalmával visszaélve arra kényszerített egy 11 éves kislányt, hogy az vegye le a pólóját a kamera előtt, ily módon életre szóló traumát okozva neki. Megnéztem körülbelül 40 percnyi Iron Channel adást. Az oda bejelentkező kamaszok, néhány fiú is, de azért mégis túlnyomó többségben lányok, sok mindennek tűntek, áldozatnak egyáltalán nem. Kihívó ruhába, olykor csupán melltartóba öltözve illegették magunkat a kamera előtt, buli hangulatban, napszemüvegben valamilyen italt szaporán kortyolgatva táncoltak az ágyon, és önfeledt kacagással hallgatták, ahogy Iron Channel a testüket dicséri. Kétség sem fér hozzá hogy az állítólag 18 éves fiatalember egy közönséges suttyó, aki temérdek szabadidejét arra használja, hogy a követőivel folytasson alpári és ostoba beszélgetést. Ezt most vagy azért teszi, mert nincs társasága, mert balul sikerült a saját kamaszkora, mert pszichológiailag sérült; vagy- ami valószínűbb - pénzkereseti megfontolásból. Ha ugyanis sok követőre teszel szert egy videómegosztón, akkor egykettőre reklámfelületté tudsz válni, és ezzel busás jövedelem teszel szert.
De hol itt a kivert biztosíték? Nos, úgy gondolom, hogyha valaki idióta tartalmat készít egy nyilvános csatornán, és ezt hasonló idióták követik, az nem a büntetőjog hatáskörébe tartozik. Ismétlem, az elérhető felvételeken látható lánykák jókedvűen, buli hangulatban, szórakozásból ültek, álltak, feküdtek a kamera elé. Az elérhető videókon semmiféle szexuális képi megjelenítés nem látható, az pedig, hogy szóban mi hangzott el, csupán a beszélgetés résztvevőit minősíti. Senki se mutogatta magát, Iron ugyan gyakran bíztatta a lányokat, hogy pucérkodjanak, erre azonban egyikük sem volt hajlandó. Hogy a botrányban szereplő lány miért viselkedett másként, rejtély. Arra viszont kiváló alkalom adódott, hogy a büntetőjog lecsapjon, és a fiút börtönbe küldje. Ráadásul korábban egy másik hallatlanul képmutató ügyben is bűnösnek találták: kábítószerbirtoklásáért másfél év felfüggesztettre ítélték. Hallatlan! Volt nála kábítószer és saját egészsége rovására akarta használni. Ez lenne a világvége? És persze, ez mindent érthetővé tesz: ha valaki egy mocskos drogos, az nyilván pedofil is. És máris sikerült legyártani a közvélemény számára egy könnyen fogyasztható ellenségképet.
Ráadásul a pedofília értelmezése is meglehetősen homályos a legtöbb ember számára, sokan úgy vélik, hogy egy felnőtt által egy kiskorú iránt érzett vonzalom is idetartozik. Pedig a törvény szerint csupán a serdülőkor előtti gyerekekre terjed ki a pedofília fogalma. Az viszont, hogy ennek a határa a 13. életév, vagy esetleg 2-3 évvel korábbi időpont, az egyénenként változik és roppant nehéz törvényileg szabályozni. Biológiai, kulturális, etnika okok állnak, állhatnak a háttérben. 11 - 12 éves gyerekek lazán eltöltenek egy háromnapos sleepover bulit egymásnál, akár koedukált változatban is. Általános iskola felsős osztályfőnökök vagy rettegnek az osztálykirándulástól, mert egész éjszaka talpon kell legyenek, hogy rendet tartsanak, vagy nemes egyszerűséggel úgy döntenek, inkább egyáltalán nem szerveznek osztálykirándulást.
És itt jönnek azok a kérdések, amik nem csapja ki a biztosítékot, egyszerűen azért, mert senki nem teszi fel őket. Miért az a kiskamaszok legfőbb szórakozása, hogy discord-csatornán műveletlen tahókat követnek? Hol vannak ilyenkor a szüleik? Csak nem arról van szó, hogy ők is élik a maguk életét, és örülnék, ha a gyerek három napra eltűnik valami barátnővel, addig sem otthon kamaszodik? És igen: már megint a rendőrség, mi lenne, ha az igazoltatáson meg a könnygáz használatán kívül a rendőrök megtanulnák a számítógépes bűnözés fortélyait is, és valakit odaültetnének a videómegosztók elé hogy figyelje már ezeket a srácokat? Persze tudom, kevés a rendőr, alacsony a fizetés. De valahogy ez sem csapja ki a biztosítékot. És persze van, akinek szabad gyerek pornófényképeket gyűjetni ezerszámra, Gattyán György pornókirály pedig esetleg miniszterelnök lesz.
Képmutató országban élünk. És nemcsak azért, mert az egész politikai elit csak a valóság felszínét karcolja, hanem azért, mert mi magunk is hagyjuk magunkat megvezetni. Sőt, kéjes örömmel nyugtázzuk, hogy valaki más már megint pórul járt. Valaki más, aki nem mi vagyunk, mert mi persze rendes népek vagyunk. És nem teszünk fel kérdéseket, bízva abban hogy akkor nekünk se tesznek fel hasonlókat. Együtt viháncolhatunk ezen az évtizedek óta tartó sleepover partin, és mohón várjuk, hátha lehet valakit követni. És ha kell, még a pólókat is levesszük.
