Nagy kérdés, hogy Lázár János miért ment ki Bécsbe. Vegyük sorra a lehetőségeket. Talán valamilyen poszt-kádári nosztalgiától vezéreltetve egy méretes hűtőszekrényt akart hazahozni? Aligha. Ápolni kívánta az osztrák-magyar kapcsolatokat? Az erősen hónaljszagú videóját elnézve, ez sem valószínű. Esetleg saját szemével akarta látni, hogy milyen hely az a Favoriten városrész, ahol az 1956 után Ausztria felé igyekvő magyar migránsok először találkoztak a szabadsággal? Ugyan dehogy. A valóság ennél sokkal szikárabb.

Azért ment ki, hogy ezáltal Ausztriában növekedjen a fehér fajú, keresztény emberek létszáma. Pompás kisfilmjében azt szemléltette megrendítő képekkel és drámai hangú zenei  aláfestéssel, hogy bizony- bizony, már csak elvétve lehet látni igazi keresztény fehér embert Ausztria-szerte.

Bárki emberfia azt mondaná, hogy legyen ez az osztrákok problémája. Úgyis olyan jól élnek a szemetek, legalább legyen egy valami, nevezetesen a békés, szeretetteljes magyar közélet, ami miatt  ők irigykedhetnek miránk. Nem így Lázár János. Ő aggódik a világ legélhetőbb városának lakóiért, és óvni akarja a ráfigyelő választópolgárokat:  csak nehogy itthon is olyan legyen az élet, mint Bécsben.

Ne ítéljük el Lázár Jánost. Inkább próbáljunk az ő szemével körülnézni egy európai nagyvárosban. Mit látunk? Nyilvánvalóan egyre csak azt fogjuk fürkészni, hogy kinek milyen a bőrszíne. És megdöbbenve fogjuk tapasztalni, hogy mindenféle rongy népek: sárgák, négerek, arabok, cigányok egymással vetekedve szívják el a levegőt az egészséges, tiszta fajú emberek elől. Ez rendben is van, így lát és persze így is gondolkodik egy magyar államférfi. Node miről ismeri fel ez a nagyszerű ember a keresztényeket? Ez már fogasabb kérdés! Még szerencse, hogy e gyalázatos kampányvideó rajongótábora ilyen kérdéseket nem tesz fel.

És egyáltalán: Senki ne kérdezzen semmit! Majd jön a nagy ember, megmondja, hogy mit gondoljunk, határozott mozdulattal és szerető gondoskodással bevezet minket a szavazófülkébe és jóságosan óvó kezét kezünkre helyezi. Az x-et már nem is kell helyettünk behúzza. Tudjuk, ilyen helyzetben hogyan viselkedik egy igazi fehér keresztény.