Dizni
2021. január 01. írta: waddy

Dizni

Legyen már vége az évszázados magyar depressziónak! Hagyjuk abba a folytonos siránkozást arról, hogy mi örökös vesztesek vagyunk! Ne kárhoztassuk magunkat, hogy történelmünk csupa veszteség és kudarc! Elég a balsors által ránk mért csapásokból! Az új évtizedben végre ragyogjon ránk is a nap! Üssük hát fel a magyar dicsőség könyvének aranyos lapjait és tekintsünk végig az elmúlt ezer év fényes korszakain!

Első fejezet: A szebeni diadal (1442. március 25.)

A méreteiben hatalmas, de pixelek tekintetében rendkívül szegényes török sereg Szeben falai előtt vonul fel. A fővezér sátrát látjuk, ahol gonosz arcú muzulmánok azt tervezik, hogy a magyarok rettegett hadvezérét, Hunyadi Jánost csalárd módon megölik.  Hanem szemfüles magyar kémek kihallgatják a beszélgetést és megviszik a hírt Hunyadinak. A vezér furfangos cselt eszel ki: alvezérét beöltözteti a saját ruháiba és egy, a török táborból jól látható magaslatra állíttatja. A rajzfilm következő epizódjában látjuk, ahogy a törökök bután az ál-Hunyadi nyomában lovagolnak, így a magyar fősereg ripityára tudja verni a városfal előtt táborozó török csapatot. Most egy hosszú jelenet következik, melynek során a hősi halált halt Kemény Simon alvezért díszes koporsóba helyezik és sámándob hangjai mellett eltemetik. A film végén a narrátor elmondja, hogy e dicsőséges csata eredményeképpen a török száz évig nem tudta elfoglalni Buda várát.

Második fejezet: a váci csata (1849. július 17.)

A kesztyűbáb-animációs film első jelenetében Görgeyt látjuk a vezérkar megbeszélésén. A tábornok testvére sorshúzást javasol, a vezérek kő-papír-olló játék keretében eldöntik, hogy a másnapi támadást Leiningen-Westerburg Károlyra bízzák. A következő snittben egy csillogó mozdonyt látunk, amint Vác térségében begördül a jelenetbe. A harcedzett magyar honvédek felkapaszkodnak a szerelvényre, és a vonat vígan pöfögve szállítja őket a csata helyszínére. Időközben a civil lakosság több ezer szekérrel csatlakozik a hadhoz, ezeket a tábornok arra használja fel, hogy Váchartyán mellett szekérvárat alakítson ki. Az orosz előörs igen ügyetlenül közelíti meg a magyar tábort, mire a sokkal jobban felszerelt magyar honvédsereg szembefordul vele és diadalmasan átgázol rajta. A film végén a kesztyűbábok hangos üdvrivalgással ünneplik a győzelmet. Világosról és fegyverletételről nem tesznek említést.

Harmadik fejezet: A gorlicei áttörés (1915. május 2.)

Ebben az ifjúság számára készült videoklipben vidám, pattogós katonadalok hangjaira mosolygós osztrák-magyar katonák menetelnek. A telivér paripáikat délcegen megülő, snájdig tisztek és a géppisztolyokkal (bizony!) felszerelt gyalogosok valósággal felmorzsolják a szedett-vedett, rusnya kinézetű muszka hadsereget. A győztes csatát követően a vitéz harcosok nem pihennek meg, hanem lendületesen haladnak tovább, hogy egész Galíciát felszabadítsák. Ezt a csapást Oroszország soha többé nem tudja kiheverni és végül kénytelen békét kérni. A film végén a narrátor elmondja, hogy ideje szakítani az önemésztő, búskomor hagyománnyal, ami az első világháborút úgy állítja be, mintha azt Magyarország elvesztette volna.

Negyedik fejezet: A rugalmas elszakadás  (1943. január vége)

Az alkotók ismét visszatérnek a jól bevált rajzfilm-technikához. A 2. magyar hadsereget látjuk, amint pompás felszerelésükkel derekasan állják a Vörös Hadsereg tankjainak összehangolt támadását. Az izgalmas csatajelenetet követően vitéz Jány Gusztávot látjuk dolgozóasztalánál, éppen hadiparancsát írja. "Vegye tudomásul mindenki, hogy innen sem betegség, sem sebesülés, sem fagyással el nem engedek senkit... Ennél kivétel nincs, legyen az tiszt vagy rendfokozat nélküli honvéd, aki parancsomnak nem engedelmeskedik, az nem érdemli meg, hogy nyomorult életét tovább tengesse és nem engedem, hogy szégyenünket bárki is tovább nagyobbítsa."  Ezután a narrátor felidézi a honfoglaló magyarok harcmodorát: ahogy megfutamodást színlelve maguk után csalták az ellenfelet, majd a nyeregből hátrafele nyilazva legyőzték őket. Ismét a csatatéren vagyunk és látjuk,  ahogy a teljes 2. magyar hadsereg menekülni igyekszik a Vörös Hadsereg elől. A film végén vidám hungarista fiatalok ülnej egy rádió körül, és a rugalmas elszakadásról szóló derűs híradást hallgatják.

Epilógus: Dizni búcsúja

A Magyarságkutató Intézet munkatársai felébrednek lidérces álmukból és elszörnyedve merednek a képernyőkre. Csodálkozva és gyanakodva méregetik egymást: ki tervezhette ezeket a képtelen animációkat? Ki rajzolhatta ezeket a rémes figurákat? És egyáltalán: mi történt itt?

Talán elszégyellik magukat. Talán kitörlik szemükből a káprázatot. Talán elővesznek néhány kevésbé díszes könyvet és nem csak a képeket nézegetik bennük.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://paradigmauj.blog.hu/api/trackback/id/tr4116367264

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnight coder 2021.01.02. 10:50:41

Az utolsó pontból még hiányzik, hogy a II világháborút nem csak a nácik bukták el, de Európa. A III. Birodalom idején volt nyugat-európa utoljára világhatalmi tényező, a bukása után a világ már csak a két győztes "szövetséges" az USA és a Szovjetunió bukásáról szólt egészen a gengszterváltásig, azóta pedig az amcsi hegemóniáról (amit mostanság kicsit kikezdtek a kínaiak).

midnight coder 2021.01.02. 10:51:34

Szerk: az USA és a szovjetúnió vetélkedésérõl, egészen ez utóbbi bukásáig.

MEDVE1978 2021.01.03. 00:35:10

Pedig nekem tetszett volna, ha megcsinálják mondjuk Bécs ostromát (1683) ilyen animációs filmnek :)
De sajnos úgy hallom, hogy a pozsonyi csatás annyira szar lett, hogy ami még kijön belőlük, abban se lesz köszönet...
süti beállítások módosítása