1417 szappan
2018. február 13. írta: waddy

1417 szappan

Az 1945 nem jó film. Fontos film, jószándékú film, de nem jó. Különösen akkor nem jó, ha az ember olvasta az eredeti művet, Szántó T. Gábor Hazatérés című elbeszélését. Történetváza persze azonos: két zsidó megérkezik egy kis hegyaljai faluba, hoznak valami ládákat, egy fuvaros segítségével azokat kiviszik a temetőbe, ásatnak egy sírt, a ládák tartalmát bele- szórják, elföldelik, majd elutaznak. Az elbeszélésben szerepel még a jegyző és a fia, akik között érzünk valamilyen feszültséget, ez részben egy szokványos apa-fia ellentét, részben pedig jelez valamit a falu ’44 es történelméről. Más szó nemigen hangzik el: egy két odavetett megjegyzés a kocsmában meg a temetőben.

És éppen ez a lényeg, a csend, a hallgatás, a zavar, a falu lakóinak fejében, tekintetében játszódó igazi történet. Az elbeszélés bővelkedik erre utaló mondatokban: " A jelenlévők többsége hallgat." " nem szólnak vissza, csak biccentenek," és így tovább.

 A film mindezt túlbeszéli. A forgatókönyvírók teleírták dialógusokkal, ráadásul a magyar filmekre hagyományosan jellemző pocsék dialógusokkal. Mindenki beszél: a jegyző, a felesége, a menyasszony, a részeg. a felesége, az aratómunkások, meg a teljes lakodalmi násznép.

Merthogy lakodalom van a faluban, amiről persze az eredeti elbeszélés szót sem ejt; meg szerelemféltés van meg egy szovjet  dzsip is cirkál a faluban, hogy a történelmi háttér is be legyen nekünk mutatva.

De még ez sem stimmel. 1945 augusztusában vagyunk, már fél éve működnek az igazoló bizottságok, szinte a teljes köztisztviselői és közalkalmazotti réteget lecserélték, hiszen Kelet- Magyarország már ’44 decembere óta  szovjet megszállái övezet. Az a fajta oroszgyűlölő, ánti világbeli jegyző, akit Rudolf Péter alakít, soha nem lehetett hivatalban 1945 Magyarországán. Voltak persze sokan, az úgynevezett kisnyilasok, akik átmentették magukat, és néhány nap leforgása alatt váltak igazhitű nyilaskeresztesből meggyőződéses kommunistává. De ez a fajta falusi kiskirály bizonyosan nem létezett a valóságban. Mint ahogy kevéssé valószínű, hogy a teljesen le pusztított és kifosztott Magyarországon ilyen komoly élelmiszerkészlet állt volna rendelkezésre. Harcoknak,  tankcsatának nincsen nyoma, a faluban sok a fiatal férfi, a szovjet dzsip utasai is csak utazgatnak a faluban, meg elfogadnak egy üveg bort Rudolf Pétertől. Nincs semmi jele annak a ruszki világnak, amit a jegyző úgy gyűlöl.

Merthogy a film valódi főszereplője a gonosz jegyző. Ő a bűnös, ő áll minden mögött, miatta vitték el a zsidókat, őt kell elítélnie a nézőnek. Ő íratott feljelentő levelet a Bandi nevű kitalált szereplővel, aki aztán annak rendje módja szerint fel is akasztja magát. Sose derül ki, hogy miért kellett feljelenteni a zsidókat, miért nem volt elég csak szólni hogy ott bujkálnak, ni!

Teljesen érthetetlen, hogy mi volt az alkotók szándéka azzal, hogy a 11 láda helyett csak kettő érkezik meg a vonattal. Még kevésbé világos, hogy a  tartalmuk miért mindenféle kacat, amit Hermann Sámuel úgy magyaráz,  hogy "ennyi maradt meg a halottainkból ". Az elbeszélésben 1417 darab szappan szerepel, ami megegyezik a faluból deportáltak létszámával -  mert ahogy Szántó T. a zárómondatban írja. " 1945 után sok helyütt temettek emberi maradványként, jelképesen, szappanokat."

Ehelyett Ragályi Elemér a távolodó vonat mozdonyának füstjére irányítja a kamerát, emlékezvén a krematóriumokban elégetett milliókra. A vonat Pestre szállítja a jegyző fiát, aki nyilván az új világ új embereként fog oda megérkezni. Ez rendben is van. A gond az, hogy amit maga mögött hagy, az az emlékek füstje, amit majd szétfúj a szél,  és nem a temető, ahol egy szappanokkal teli sír várja, hogy egyszer az élők, a túlélők, a bűnösök, a cinkosok, az áldozatok végre megtörjék a hallgatás csendjét és elkezdjenek igazat mondani.

Az 1945 című film tehát jó, hogy elkészült, mert hosszú hallgatás után végre szót ejt egyre távolodó közelmúltunk egyik, de korántsem egyetlen szégyenletes és soha ki-nem-beszélt időszakáról. A tisztánlátást, 1945 bonyolult, ellentmondásos és hallgatásba burkolózó világának megértését azonban nem kellőképpen segíti elő.

A bejegyzés trackback címe:

http://paradigmauj.blog.hu/api/trackback/id/tr6113666736

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.